Közölte Putyin, milyen feltételek mellett rendelné el az azonnali tűzszünetet
Oroszország területi követeléseinek elfogadásához kötné a fegyverszünetet, valamint ahhoz, hogy Ukrajna mondjon le a NATO-csatlakozásról.
Oroszország területi követeléseinek elfogadásához kötné a fegyverszünetet, valamint ahhoz, hogy Ukrajna mondjon le a NATO-csatlakozásról.
A csütörtökön kezdődött G7-csúcstalálkozó és az azt megelőző napokban bejelentett újabb gazdasági szankciók egyik fő célja, hogy Kínát eltántorítsák Oroszország háborús támogatásától. Az ukrajnai invázió óta Moszkva számára Peking létfontosságú szövetségessé vált, gazdasági, politikai és katonai értelemben is. Eközben Kína stratégiai pozíciókat szerzett Oroszországgal szemben, növelve saját globális befolyását is. Arra azonban figyel, hogy mindezért túl nagy árat ne fizessen, nem rúgná össze a port túlságosan a Nyugattal Moszkva miatt.
Gyakorlatilag minden szempontból káros a háború. Amellett, hogy rengeteg emberáldozatot követel, és a középkorba lök vissza komplett régiókat, a környezetet is szennyezi.
Ugyan a szerződés elvileg 2030 közepéig élt volna, ám egy stockholmi bíróság végzése felhatalmazta az Unipert erre a lépésre, sőt, még kártérítést is megítélt a német vállalatnak, bár a Gazprom azt aligha fogja kifizetni.
A kormány legfontosabb céljának és feladatának a tárcavezető azt nevezte, hogy garanciát kapjon arra: magyar katonáknak nem kell részt venniük ebben a misszióban.
Egy katona és több mentős megsérült.
Az ukránok legfrissebb, keddi összesítése szerint a háború kirobbanása óta az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta az 528 ezret.
Az egykori Keleti Blokk területén létrejött, majd a nyugati katonai szövetséghez csatlakozott országok alkotják a Bukaresti Kilencek (B9) csoportját, ahonnan a magyar szekér rúdja éppen kifelé áll, ugyanis a többiek megunták, hogy Budapest ellenkezése folytán nem tudnak egyhangú nyilatkozatokat kiadni az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
A legújabb generációs repülőt 2022 óta gyártják.
“Több partnerünk már beleegyezését adta, és a következő napokban véglegesíteni fogjuk a koalíciót” – mondta a francia államfő.
Azt állította, hogy az orosz harcászati atomfegyverek háromszor-négyszer erősebbek, mint azok a bombák, amelyeket az amerikaiak a második világháborúban Hirosimában és Nagaszakiban bevetettek.
Jens Stoltenberg szerint az önvédelem joga magában foglalja azt is, hogy a megtámadott ország az agresszor területén lévő katonai célpontok ellen intézzen támadást.
Jövő héten pedig a G7-országai tárgyalnak a befagyasztott orosz vagyon Ukrajnának történő átadásáról.
Vladimir Putyin orosz elnök bejelentette, Moszkva fontolóra veszi, hogy nagy hatótávolságú fegyvereket szállítson a világ azon részeibe, ahonnan az orosz eszközökkel érzékeny csapást lehet mérni az Ukrajnát katonai felszerelésekkel ellátó nyugati államokra. Mindezt azon a szentpétervári gazdasági konferencián közölte, ahol egyetlen magas rangú nyugati politikusként Szijjártó Péter magyar külügyminiszter volt jelen.
Oroszország évek óta támadja különféle eszközökkel a nyugati országokat. A hibrid háború az utóbbi hónapokban felpörgött, Moszkva és szövetségesei mindent bedobnak az EP-választás előtt, hogy zavart keltsenek, és nekik tetsző változásokat érjenek el.
A külügyminiszter csak azt sajnálja, hogy az oroszok nem lesznek ott Svájcban.
Erről nyilatkozott a NATO-tagállamok egyik fő fegyverszállítója, aki a konfliktus elhúzódására számít a Gázai övezetben és Ukrajnában. A készletek mindenütt rohamtempóban fogynak, ezért a fegyvergyárak maximális kapacitással üzemelnek.
De nem csak ők, mások is előszeretettel nyúlnak a mesterséges intelligenciához.
A ukrajnai harctéren zajló ötletelésnek (és sok esetben sufnituningnak) kevés dolog szab határt, még akkor is, ha a megoldás néha éppenséggel a sebezhetőséget növeli a védelem helyett.
Az európai választások előtt az EU hatványozott erővel küzd az orosz dezinformáció ellen. A legtöbb – bár nem minden – uniós ország saját maga is harcol az orosz félretájékoztatás ellen, de az erőforrások eltérők, az erőfeszítések nem egységesek. Eközben a generatív mesterséges intelligencia könnyebbé tette a dezinformációk terjesztését.